Hírek

agarak

Magyar agár

Általános leírása

Színe: cirmos, foltos vagy egyszínű, jelzéssel vagy anélkül, fekete, zsemlye, ordas vagy hamvas. Marmagassága: 65-70 cm (kan), illetve 63-69 cm (szuka). Testtömege: 25-30 kg.

Ősi vadászkutyafajta. Nem túl filigrán, de nem is erős állat. Testhossza valamivel több, mint a marmagassága. Erős csontozatú, izmos, karcsú állat.

Feje ék alakú, hosszúkás; homloka szélesebb, mint az angol agáré. Fogazata igen fejlett, ollósán záródik. Orrtükre fekete. Füle kicsi, puha, hátracsapva tartja, de a V alakban pofához simuló fül is elfogadott. Szeme barna, középnagy, nem kidülledt, értelmes tekintetű. Nyaka nem túl hosszú, izmos, szép vonalú. Törzse megnyúlt, hihetetlenül izmos, mellkasa mély és lapos. Hasa felhúzott, hátvonala egyenes, ágyéka hosszú és izmos. Fara széles. Mellső lábai egyenesek, erősek. Hátulsó lábai izmosak. Farka meglehetősen hosszú, körülbelül a csánkig ér, a vége ívbe hajló. Mancsa boltozatos, erős, ujjai zártak. Szőrzete rövid, sima, valamivel erősebb, mint az angol agáré.

Viselkedése, tulajdonságai

Nyílt természetű, de kissé tartózkodó, értelmes állat. Igénytelen, rendkívül szívós. Szaglása viszonylag gyenge, de különösebb éles szimatra nincs is szüksége, hiszen „szemmel vadászik", mint általában az agárfélék. Hosszú, izmos lábai, mély mellkasa lehetővé teszik, hogy hosszú távon is kövesse, utolérje és leterítse a vadat.

Története

Agarunk kialakulásáról nem sokat tudunk. Egyes elméletek szerint a honfoglaló magyarok hozták magukkal, de ezt újabban vitatják. Legalábbis azt állítják, hogy ha hoztak is magukkal őseink agár típusú kutyákat, ezek az idők folyamán annyit változtak - egyebek között a török hódoltság idején kereszteződhettek az arab agarakkal, majd később az angol agarakkal -, hogy nem sok közük van ma már feltételezett őseikhez.

Hosszú időn keresztül elhanyagolt, mellőzött, szinte ismeretlen fajta volt a magyar agár. Tenyésztésével, nemesítésével nem törődtek, nem foglalkoztak, miközben szinte minden nemzet kitenyésztette a maga jellegzetes agártípusát.

Egyes kinológusok viszont éppen azt hangsúlyozzák, hogy miután Magyarországon sohasem volt különösebben népszerű az agarak futtatása, vagyis a versenyszerű agarászat, a Kárpát-medencében élő magyar agár tulajdonképpen megmaradt ősi formájában, csupán alkalmazkodott a helyi körülményekhez.

Mindenesetre - és ezzel bizony nagyot ugrottunk a magyar agár történetének ismertetésében - amikor az egyik magyar film forgatásakor Mátyás király udvarához tartozó „korabeli" magyar agarakra volt szükség sehol nem találtak ilyen állatokat. Nos, a kihaltnak vélt magyar agarat Szigethy Kálmán, a gödöllői filmtelep vezetője sajátos módon Szabolcs-Szatmár megyében fedezte fel, ahol vásárolt is egy szukát és két kant, majd ezeket továbbtenyésztette. Csupán ezután figyelt fel néhány lelkes kutyatenyésztő erre a régi magyar fajtára, és megkezdődött a magyar agár újkori tenyésztésének története, a fajta korszerű típusának kialakítására.

Használhatósága

A fajta hűséges hívei szerint a magyar agár „a versenypályán tanulékony, fáradhatatlan és igen ambiciózus". Miután edzett, igénytelen, szívós állat, tartása egyszerű, gond nélküli. Házőrzésre is alkalmas, és hűséges, megbízható társ